Természetes veszélyeztetettség

árvíz

A kirendeltség 9 km hosszban érinti a Duna, amely teljes hosszában hajózható. Szélessége 400-500 m. A vízfolyási sebessége 4-6 km/h.

Vízszint a tavaszi hóolvadás, valamint a nagy őszi esőzések idején magas, mely bekövetkeztekor szükségessé válhat ideiglenes védművekkel a mélyen fekvő részek védelme.

A kirendeltség területén csak mesterséges (halas és bánya) tavak, kisebb patakok vannak, melyek ritkán okoznak veszélyt.

A kirendeltségben árvízveszélyt jelent a Duna folyó. /Kisebb patakok áradásával is számolni kell./

Vízjárását tekintve a Duna körzeten átfolyó szakasza heves vízjárási kategóriába tartozik. A folyó vonatkozásában számolni kell a jeges árvízzel és a zöldárral is.

Veszélyeztetett településrész: Százhalombatta Dunafüredi és Óvárosi városrésze, bár a veszélyeztetettség csak akkor áll fenn, ha a megmagasított gátakat szándékosan rombolják, illetve nagy csapadékmennyiség esetén az óvárosi településrésznél a természetesen meglévő magas part nem ad megfelelő védelmet. Ez 2002 évben bekövetkezett, a nagy esőzések miatt védekezési munkálatokat kellett folytatni mintegy 1500 méter hosszon. „Nyúlgát” építésével megakadályoztuk az alacsonyan fekvő településrész elöntését, mely 128 főt

belvíz

A terület belvíz által nem veszélyeztetett. A felszíni vizek elvezetésére az önkormányzat - évente a költségvetésben tervezve - jelentős összegeket fordít. A vízelhárítást, mint a vízgazdálkodási feladatok szerves részét, alapvetően az 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról szabályozza. Százhalombattára vonatkozó árvíz-belvízvédelmi speciális feladatokat a veszélyeztetettség csekély mértéke miatt nem kell kidolgozni. A város saját erőivel és eszközeivel a szükséges feladatokat el tudja látni, együttműködve a mentésben, kárfelszámolásban résztvevő más szervekkel.

Vízszennyezés élő vizekben, ivóvízkészletekben

Százhalombattán a fő szennyezési forrás és lehetőség a Duna folyam. Mind a főváros irányából, mind a településen létesített ipari létesítmények okozhatnak vízszennyezést. A településtől független szennyezés általában vegyi jellegű, általában nem a kőolaj feldogozásából származó anyagok, melyek a DR. RT. és a MOL RT. Dunai Finomító által kerülhet a vizekbe. A felettünk lévő ipari létesítményektől is származhat, valamint gondot jelent a fővárosból a Dunába juttatott kezeletlen szennyvíz. Ezen hatások hosszan tartó környezetkárosítást okozhatnak.

Bekövetkezésükre élő példáink vannak, 1998- ban a CHINOIN által a vízbe juttatott vegyszer igen komoly kárt és veszteséget okozott városunknak, majd egy évvel később a DERT által került kevés mennyiségű fűtőolaj a

Rendkívüli időjárási körülmények

Úgymint a nagy mennyiségű csapadék (eső, hó), szélvihar, aszály

Felhőszakadás, villámcsapás, hirtelen tavaszi hóolvadás okozhat problémát a mélyebben fekvő területeken. Télen a nagy mennyiségben leesett hó fennakadásokat okozhat a közúti és a vasúti közlekedésben. Szélvihar következtében tetők rongálódhatnak meg. A város melletti kiserdő aszályos időjárás esetén veszélyeztetik az esetlegesen kialakult erdőtüzekkel a várost és a MOL RT. Dunai Finomítót.

Földrengés, földcsuszamlás

A kirendeltség területén nem várható olyan nagyságú földrengés, amely katasztrófa helyzetet idézne elő. Legközelebb Dunaharaszti térségében található egy techtonikus törésvonal, a mért rengés is ebben a körzetben fordult elő 1956-ban amikor az MKS skála szerinti 8-as erősségű rengés következett be. Esetleges újbóli előfordulása esetén a mentési központot a törésvonaltól legalább 22 kilométerre szükséges berendezni.

Pest megye határaihoz közel esnek a jászberényi és kecskeméti fészkek és azok, illetve a dunaharaszti törésvonal miatt 6-os, vagy annál erősebb földrengési zónák húzódnak át a megyén, de ez a kirendeltségen belül nem érezteti hatását.

Levegőszennyezés

A levegőszennyezés előfordulásával jelentős mértékben számolnunk kell, mind az erőmű, mind a finomító részéről üzemzavar, illetve műszaki hiba esetén.