Elérhetőség:
Százhalombatta Székhelyű Polgári Védelmi Kirendeltség
Százhalombatta, 2440 Szent István tér 3
Kirendeltség-vezető: Kecskés Zsolt alezredes
Tel: 06/23/550-407 ,23/542-157
Fax: 06/23/355-407
Email: battapv@mail.battanet.hu

Előszó

A szavak, idézetek érzelmeket és emlékeket elevenítenek fel, melyek többsége kellemes. Sajnos az ellentétére is vannak példák.

Seveso 1976. Olaszország dioxin kiszabadulás, Csernobil l986. atomerőműi katasztrófa a legismertebbek, de sorolhatjuk tovább a katasztrófákat:

• Flixborough 1974. Anglia 50000 tonna ciklohexán kiszabadulás, robbanás, 24 hektáros üzemi terület rombolódott, a lángok 100 méter magasra csaptak, 28 ember meghalt, 89 fő megsérült,
• Basel 1986. Svájc, 1250 tonna főként peszticid tüze, a környező településeket mérgező füst borította, 10000 m3 mérgező anyagokat tartalmazó víz a Rajnába került,
• Frankfurt l993. Németország o-nitro-anizol szabadba kerülése, Frankfurt környékét porszerű, közepesen mérgező anyag borította be,
• Zürich l994. Svájc 20 db vasúti tartálykocsi, 320.000 liter benzin égése, Zürich-Affoltern állomás lángoló pokollá, környezete égő területté változott, a csatorna fedelek a baleset helyszínétől több kilométerre is a robbanások miatt a levegőbe röpültek,
• Nagybánya és más bányák 2000 Románia cián- és nehézfém szennyezések Tisza folyó ökológiai katasztrófa
• Százhalombatta, 1992. ammónia ömlés vasúti baleset következtében, 6 tartálykocsi sérülése miatt jelentős mennyiségű ammónia szabadult ki, ami veszélyeztette Százhalombatta és Ráckeresztúr lakosságát.

És ezek csak a legnagyobb európai technológiai, szállítási katasztrófák. Nem soroltuk fel a világ többi részén bekövetkezett katasztrófát, veszélyhelyzetet, a természeti katasztrófákat és az európai kisebb eseményeket.

A sevesoi esemény fordulópontot jelentett a nemzetközi és a hazai katasztrófavédelemben. 1982-ben az Európai Közösség elfogadta az első irányelvet az ilyen ipari balesetek kezelésére, majd ezt szigorították. Ezeket az irányelveket “Seveso I. és II.” néven nevezik és ezek alapján egyezmény aláírására is sor került. A magyar jogszabályokban többek közt a katasztrófavédelmi törvényben ezek az elvek meghatározásra kerültek, melynek fő céljai a balesetek kockázatának lényeges csökkentése, a baleseti hatások minimalizálása, a lakosság hatékonyabb tájékoztatása.

Az 1999. Évi LXXIV. Törvény szerint:

„Minden állampolgárnak, illetve személynek joga van arra, hogy megismerje a környezetében lévő katasztrófaveszélyt, elsajátítsa az irányadó védekezési szabályokat,…”

Ez a lakossági tájékoztató ennek szellemében készült.

A katasztrófavédelem fogalma

Katasztrófavédelem: a különböző katasztrófák elleni védekezésben azon tervezési, szervezési, összehangolási, végrehajtási, irányítási, létesítési, működtetési, tájékoztatási, riasztási, adatközlési és ellenőrzési tevékenységek összessége, amelyek a katasztrófa kialakulásának megelőzését, közvetlen veszélyek elhárítását, az előidéző okok megszüntetését, a károsító hatásuk csökkentését, a lakosság élet- és anyagi javainak védelmét, a katasztrófa sújtotta területen az alapvető életfeltételek biztosítását, valamint a mentés végrehajtását, továbbá a helyreállítás feltételeinek megteremtését szolgálják.

A katasztrófák megelőzése és azt ellenük való védekezés nemzeti ügy.

Ki irányítja a katasztrófavédelmet?

A védekezés egységes irányítása állami feladat, melyet a kormány, a kormányzati koordinációs bizottság, a belügyminiszter, az illetékes miniszterek és az országos hatáskörű szervek vezetői, a megyei, fővárosi és helyi védelmi bizottságok, a megyei közgyűlés elnökei (Budapesten a főpolgármester), a polgármesterek végzik.

A védekezést és a következmények felszámolását az erre a célra létrehozott szervek és a különböző védekezési rendszerek működésének összehangolásával, valamint a polgári védelemről szóló 1996. Évi XXXVII.- törvény) alapján létrehozott polgári védelmi szervezetek, a hivatásos katasztrófavédelmi szervek, a hivatásos önkormányzati tűzoltóság, a gazdálkodó szervezetek, a Magyar Honvédség, a Határőrség, a rendvédelmi szervek és az állampolgárok, továbbá az Országos Meteorológiai Szolgálat, az Országos Mentőszolgálat, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, az önkéntesen részt vevő társadalmi szervezetek, valamint a civil és az erre a célra létrehozott köztestületek, továbbá a nem természeti katasztrófák esetén annak okozója és előidézője, az állami szerveké s az önkormányzatok bevonásával, illetve közreműködésével kell biztosítani.

A katasztrófavédelem megvalósításában részt vevő hivatásos szervek a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, területi szervei a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok, amelyek alárendeltségében helyi szervként polgári védelmi kirendeltségek és irodák működnek.

A feladatok ellátására a polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgárok köréből területi (megyei), települési és munkahelyi polgári védelmi szervezetek lettek létrehozva, lletve minősített időszakban (rendkívüli állapot, szükséghelyzet, veszélyhelyzet) lesznek kiegészítve.

Melyek a katasztrófavédelem feladatai?

a/ a lakosság felkészítése a védekezés során irányadó magatartási szabályokra,
b/ a polgári védelmi szervezetek létrehozása és felkészítése, valamint a működéshez szükséges anyagi készletek biztosítása,
c/ a figyelmeztetés, a tájékoztatás, a riasztás,
d/ az egyéni védőeszközökkel történő ellátás,
e/ az óvóhelyi védelem,
f/ a lakosság kimenekítése és kitelepítése,
g/ a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak (különlegesen víz-, élelmiszer-, takarmány- és gyógyszerkészletek, állatállomány) védelme,
h/ az elsötétítés, a fényálcázás,
i/ a kárterület felderítése, a mentés, az elsősegélynyújtás, mentesítés és a fertőtlenítés, illetőleg az ezzel összefüggő ideiglenes helyreállítás, továbbá a halálos áldozatokkal kapcsolatos halaszthatatlan intézkedések,
j/ a polgári védelmi tervezés, szervezés,
k/ a szakhatósági tevékenység ellátása,
l/ a települések veszélyeztetettségének felmérése,
m/ közreműködés a lakosság légi riasztásában, a kulturális javak védelmében, a vizek kártételei elleni védekezés külön jogszabályban meghatározott feladatinak ellátásában, a menekültek elhelyezésében és ellátásában, továbbá a tűzoltásban, illetőleg a nemzetközi szerződésekből adódó tájékoztatás és kölcsönös segítségnyújtás feladatainak ellátásában.
o/ helyreállításban való közreműködés

A lakosság felkészítése, tájékoztatása

A polgári védelmi felkészítés, tájékoztatás során a lakosságot meg kell ismertetni:

• a lakóhelye, közvetlen lakókörnyezete, munkahelye veszélyforrásaival
• a riasztás, tájékoztatás formáival, jelzéseivel
• a védekezés lehetőségeivel
• a katasztrófa bekövetkezése esetén a követendő magatartási szabályokkal
• a kimenekítés, kitelepítés tervezett rendjével
• az ön- és kölcsönös segélynyújtás legfontosabb tudnivalóival.

A katasztrófák hatása elleni védekezésre történő polgári védelmi felkészítés a munkaviszonyban állók részére a munkahelyen, a munkaviszonyban nem állók részére lakossági tájékoztatással, tömegkommunikációs eszközök bevonásával, kiállítások, bemutatók, versenyek szervezésével történik.

Az ifjúság felkészítésének segítésére versenyek, pályázatok, táborok, kiállítások kerülnek kiírásra, illetve megszervezésre.

A tájékoztató következő része >>>