A Százhalombatta rendőrőrs és illetékességi területének bemutatása:

Az Érdi Rendőrkapitányság területén belül 1992 évtől lett kialakítva a Százhalombattai Rendőrőrs, az Érdi Rendőrkapitányság déli részén helyezkedik el, mintegy 2800 hektár területi nagysággal.

Terület határai nyugati és déli oldalról a Dunaújvárosi Rendőrkapitányság közigazgatási határa, megyehatár, míg kelet felöl a Duna határolja.

Budapesttől való távolsága a 6-os út kilométer szakaszát figyelembe véve 27 Km.

A területen észak- déli irányban áthalad a Budapest- Pécs vasútvonal, illetve a 6-os számú főútvonal. Ezen főútvonalról Százhalombatta város területére három útvonalon lehet bejutni. Tököl felöl a téli időszakot kivéve Dunai kompátkelővel lehet átjutni.

Közúti hálózat: a 6-os főútvonal 23-31 km szelvény között 8 km, valamint a városba bevezető utak és a város utcái 66,9 km, összesen: 74,9 km.

A város területén lévő utak mindegyike jó minőségű, aszfaltozott.

A 6-os főúton, főleg a nappali időszakban erős forgalom a jellemző, az éjszakai órákban ez a forgalom csökken.

A város területének forgalmára a helyi lakosok gépjármű forgalma a jellemző, kiegészülve a MOL Rt. Dunai Finomító tevékenységéhez kapcsolódó közúti teherszállítással, mely napi átlagban 5-800 db tgk. /tartálykocsi/ áthaladását jelenti a városon, illetve a Városkapú út – Olajmunkás út és a DUFI. és a 6-os főút közötti bekötő úton.

A vasúti hálózat: a város területén két MÁV állomás van, melyeken áthalad a Budapest-Pécs irányú vasúti fővonal, továbbá jelentős a teherforgalom is.

- A vízi út hálózat: Százhalombatta Ófalú városrész és Tököl között menetrend szerint közlekedő kompjárat üzemel, továbbá a MOL Rt., DU-FI hajókikötőt és töltőállomást üzemeltet.

Százhalombatta város külterületekkel egészül ki, így Százhalombatta Újtelep / Úrbárium / , Százhalombatta Óváros és hétvégi házas övezet, illetve Százhalombatta- Dunafüredi terület.

A város állandó lakosságának száma 17.620 fő

- ideiglenes lakos 695 fő.

Rendőr- lakosság aránya, állandó lakosok tekintetében, 1: 761- hez. Ideiglenes lakosokkal együtt, 1: 797- hez.

Területünkön két kiemelt objektum található, egyik a MOL. RT. közel 800 hektár területen, mely terület átnyúlik a Dunaújvárosi Rendőrkapitányság, Ercsi Rendőrőrsének területére.

Ezen objektumban körülbelül 3.300 főt foglalkoztatnak. A másik objektum a Dunamenti Erőmű RT. közel 170 hektár területen helyezkedik el, és itt 550 saját + 300 fő alvállalkozót foglalkoztatnak. Mindkét objektumban fegyveres őrség működik.

A Százhalombattai Rendőrőrs állománytábla szerinti létszáma 23 fő, Őrsparancsnok, 1 fő Őrsparancsnok helyettes, 1 fő Közrendvédelmi és Közlekedési Alosztály Vezető, 5 fő ügyeleti szolgálatot ellátó, 3 fő bűnügyi nyomozó, 11 fő járőr, valamint egy fő vizsgáló vezényelve az Érdi Rendőrkapitányságról.

Az állomány átlag életkora 33,7 év.

Az Érdi Rendőrkapitányság, Százhalombattai Rendőrőrs illetékességi területe szakmai berkekben közismerten a bűnügyileg kevésbé fertőzött területek közé sorolható, ami megmutatkozik az ismertté vált bűncselekmények számában is.

A korábbi évekhez képest az Érdi Rendőrkapitányság illetékességi területén 2001-ben emelkedővé fordult bűnözési tendencia a 2002. évben 46 %-al csökkent, majd 2003. évben ismét emelkedett, csak úgy mint 2004. évben. A statisztikai adatok szerint 2003. évben ez a szám 3355 volt, amely 2004. évben 3430, ami 2,23 %-os emelkedést mutat.

Ezen belül a Százhalombatta Rendőrőrs illetékességi területén a bűncselekmények vonatkozásában, 2003. évben 377, míg 2004. évben 454, ismertté vált bűncselekményt regisztráltunk.

Az elmúlt évekhez hasonlóan 2004. évben is a vagyon elleni bűncselekmények teszik ki az összbűnözés jelentős részét, mintegy 80.2 %-át. Ezen belül a lopások aránya 64,9 %, a betörések aránya 16,9 %. A rablások – mint a kategória egyik legsúlyosabb bűncselekménye – aránya 0,54 %.

A korrupciós jellegű bűnözéssel kapcsolatban elmondható, hogy Százhalombattán 2004. évben nem vált ismertté ilyen bűncselekmény.

Az elmúlt évben a vagyon elleni bűncselekményekkel okozott kár a Százhalombatta Rendőrőrs illetékességi területén összesen 69.603.100 Ft volt. Ezzel szemben a kármegtérülés összege 14.682.200 Ft., ami alapján az egy bűncselekményre jutó átlagos megtérülés összege 32.268 Ft. Ez megyei és országos összehasonlításban jóval az átlag felett van.

A Százhalombatta Rendőrőrs területén 2004. évben 455, ismertté vált bűncselekményben indult eljárás, melyekből összesen 181 bűncselekményt felderítettünk, így ismeretlen tettes felderítési mutatónk 39.7 %.

Megjegyezni kívánom, hogy az elrendelt nyomozások közül 30 ügyben, azaz az elrendelt nyomozások 6,6 %-ában került sor bűncselekmény hiányában a nyomozás megszüntetésére.

A bűncselekmények struktúráját figyelembe véve Százhalombattára is elmondható, hogy jellemző az úgynevezett városi bűnözés. A bűncselekmények elkövetői alkalmazkodnak a városi körülményekhez, kihasználják a lakótelepi környezet adta lehetőségeket, a vagyonvédelmi hiányosságokat, a lakók könnyelműségét, hanyagságát.

Mindez párosul azzal, hogy körzetünkben is jelentkezik a munkanélküliség, illetve a megélhetési bűnözés is.

A bűnözés növekedésének okairól általában:

A bűnözés növekedésére ható társadalmi és gazdasági körülmények szerteágazóak, mely körülmények számos változást eredményeztek egy sor szociális jelenségben is. Mindezekhez való alkalmazkodás pedig az emberek közötti kapcsolatok eddigi rendszerét változtatja meg. Gyakoribb az erkölcsi szabályok érvényességének a letörése, a deviáció és a bűnözés.

A negatív hatások főként akkor jelentkeznek, ha a foglalkozási struktúraváltozás státusbizonytalanságot, munkanélküliséget okoz, így növekszik az alkoholizmus, szaporodnak a válások, a deperszonálódott emberi kapcsolatok viszonyában a pénz közvetít.

Mindezekből következik, hogy a bűnözés, a társadalmi ellentmondásokra való reagálás, deviáns magatartással.

Deviáns magatartás alatt értjük a társadalom által elfogadott normától, viselkedési mintától való eltérést, amely a társadalomnak vagy a társadalom egy részének negatív reagálását váltja ki. A deviáns magatartás negatív formáihoz soroljuk a bűnözést.

Nyilvánvaló, hogy egy ember nem egyik pillanatról a másikra válik bűnözővé. Kivételektől eltérően, ez hosszabb folyamat következménye, mely végigkíséri az embert születésétől fogva, személyiségének teljes kialakulásáig.

A folyamaton belül két döntő hatást különböztetünk meg. Egyik a személyiségből adódó szükségletek és azok fejlődése, valamint a társadalmi folyamatok és jelenségek hatásai.

Nagyszámú, különféle – organikus, szociális, intellektuális, erkölcsi – szükséglet sajátja az embernek, melyek érdekek, akaratok, törekvések, célok formájában motiválják, mind az ember egyes tetteit, mind magatartását egészében. A kielégítetlen szükségletek, különösen ha azok a személyiség számára nagyon jelentősek, meghatározói lesznek az ember magatartásának és így személyisége változását idézik elő. A bűnözőt ennek következtében, sok esetben az a vágy vezérli, hogy kielégítse igényeit.

Különösen fokozottan jelentkezik ez a fiataloknál, és az úgynevezett „ nehéz „ kamaszoknál, ahol könnyen kerülnek azok negatív befolyás alá.

A fiatalkorú bűnözés okairól:

Büntetőjogi megfogalmazásban, fiatalkorú az a személy, aki 14. életévét betöltötte, de 18 életévét nem haladta meg.

A fiatalkorúakkal kapcsolatos hatásokat vizsgálva, kiemelten jelentkeznek a jövedelmi viszonyok, a pályaválasztási nehézségek, a tömegkultúrában jelentkező zavarok. A fejlődéslélektanban ezt a folyamatot nevezik a szocializálódás folyamatának.

A szocializálódás folyamata során a gyermeket ért hatások szűrője és egyben meghatározó erejű környezete a család, az iskola, lakóhelyi közösségek, baráti környezet és a munkahelyi környezet. Ezért döntő a makro és mikrokörnyezet milyensége és ebből adódó szerepe és hatása a fiatalra.

A jövedelmi viszonyokra vezethető vissza – és nem a női egyenjogúság, az egyenlőségnek a kivívása az eredménye – a nők munkába állása és az ebből adódó időhiány, amely egyértelműen a család, ezen belül a gyermeknevelés rovására megy. Megszűnt a nő klasszikus anya szerepe, aki a család motorja, összetartója volt és feladata a gyermeknevelés. Ennek megszűnését egyértelműen a gyermek érezte és érzi meg továbbra is. ( lakótelepi kulcsos gyerekek ).

Nem csak jövedelmi viszonyaink alakulása, de értékítéletünk változását is jellemzik a válások. Köztudomású, hogy hazánk e téren is előkelő helyen áll. Ugyancsak általános ok az alkoholizálás. Az alkohol jelen van a bűnözővé válás folyamatában több helyen is, így a családban, a bűncselekmények elkövetése során, és az áldozattá válás ( viktimológia ) folyamatában is.

Iskolai nevelő munka tekintetében, amikor a szülők a munkába állás, jövedelemszerzés gondjaival küszködnek, s a gyermek vagy fiatalkorú szinte egész napját az óvodában, az iskolában töltik, egyre nagyobb szerep hárul az oktatási intézményekre és ezen belül is a nevelőkre, tanárokra.

Erre jellemző a következő idézet:

„ Az iskolai munkában növekszik az oktató funkció szerepe, és így lényegesen csökken a társadalmi normák elsajátítására fordított idő és energia.”

A fiatalok devianciáját elősegítő okok között tehát jelentős helyet és szerepet tölt be a nem megfelelő családi környezet, az iskolai nevelés hiányosságai, a lakókörnyezeti ártalmak, az alkoholizmus.

A fentiek összegzéseképpen – a bűnözés és ezen belül a fiatalkorú bűnözés – a deviáns magatartások következménye, ami viszont társadalmi ellentmondásokra vezethető vissza.

Az ellentmondások megszüntetése szintén társadalmilag összehangolt tevékenységet kíván, aminek azonban alapjait és feltételeit is meg kell teremteni, amire azonban eddig egy társadalom sem volt képes.

A fentiekre tekintettel valamint a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények vizsgálata során feltárt okokra figyelemmel a fiatalkorú bűnözés okait az alábbi felsorolásban foglalhatnánk össze:

• rendezetlen családi élet
• helytelen nevelési módszerek
• rossz baráti környezet
• szülők italozó életmódja
• alkoholos befolyásoltság
• pillanatnyi pénzzavar
• garázda jellem
• vélt vagy valós sérelem
• anyagi haszonszerzés.