Elérhetőség:
Érd Városi Rendőrkapitányság
Érd, 2030 Felső utca 4
Kapitányságvezető: Dr. Mihály István r. ezredes
Tel/Fax 06/23/365-041; 107
Amit a pirotechnikai termékekről és a tűzijátékokról tudni kell
Összeállította: Berente Zoltán ügyvezető igazgató, Tornádó Trade 2000 Kft.
Cégünk 1999-óta földterületeket – építési- mezőgazdasági területek, erdők parkok – hadi eredetű robbanószerkezetektől való mentesítésével valamint tűzijátékok szervezésével és értékesítésével. Jelen összeállítás célja, hogy átfogó képet adjunk Önöknek arról, hogy mit tartalmaznak a pirotechnikai termékek, milyen termékeket válasszanak a saját lebonyolítású tűzijátékokhoz, mire figyeljenek a termékek beszerzésénél, és hogyan használják biztonságosan a termékeket. Célunk, hogy a tűzijáték örömforrás és ne veszélyforrás legyen.
A pirotechnikai termékek, tágabb értelemben a robbanóanyagok kategóriájába tartoznak. Maga a pirotechnikai termék, olyan eszköz, mely pirotechnikai elegyet vagy elegyeket tartalmaz, és működése során előre meghatározott speciális hatást fejt ki, mint láng-, fény-, hő-, füst-, köd-, vagy dinamikai hatást.
A polgári célú pirotechnikai termékek forgalmazásáról és felhasználásának szabályairól a 155/2003. (X. 1.) Korm. rendelet rendelkezik.
A pirotechnikai termékeket – tűzijátékokat – hatóanyagtartalmuk és felhasználásuk szabályi szerint az alábbi csoportokba soroljuk:
- Játékos pirotechnikai termékek (I. pirotechnikai osztály)
- Kis tűzijátékok (II. pirotechnikai osztály)
- Közepes tűzijátékok (III. pirotechnikai osztály)
- Nagy tűzijátékok (IV. pirotechnikai osztály)
A III. és IV. pirotechnikai osztályokba tartozó termék kizárólag engedéllyel vásárolhatók és felhasználásuknak is szigorú szabályai vannak. Otthoni felhasználásra kizárólag I. és II. pirotechnikai osztályú termékek vásárolhatók, ezért jelen dokumentumban csak ezen termék felhasználásával foglalkozunk.
A pirotechnikai termékek általánosságban 8 órától 22 óráig használhatók. A 22 órától 8 óráig tartó időszakban pirotechnikai terméknek a település belterületén, illetve külterületi lakott helyen történő szabadtéri felhasználása a pirotechnikai tevékenység helye szerint illetékes helyi önkormányzat (Budapesten a kerületi önkormányzat) jegyzője véleményének figyelembevételével engedélyezhető.
Játékos pirotechnikai termékek (I. pirotechnikai osztály) vonatozó szabályok
A játékos pirotechnikai termékek (I. pirotechnikai osztály), olyan pirotechnikai termékek, melyek összetevőinek mennyisége (gyújtó- és/vagy hajtóanyag- és/vagy effektanyag-tartalma) legfeljebb 3 g termékenként, iniciáló anyag tartalma legfeljebb 2,5 mg, nitrocellulóz-tartalom legfeljebb 0,5 g ., azon termékeknél, ahol a keletkező égéstermékek irányított kiáramlása biztosított, megengedett a 20 g nitrocellulóz-tartalom. Késleltetővel egybekötött termékeknél (bombatelep, római gyertya) az összetevők mennyisége csövenként, illetve töltet egységenként értendő.
 A játékos pirotechnikai terméket 14. életévüket betöltött személyek engedély nélkül megvásárolhatják, birtokolhatják, tárolhatják és a használati utasításban meghatározottak szerint felhasználhatják.
A 14. életévét be nem töltött személy csak nagykorú személy felügyelete mellett használhat fel játékos pirotechnikai terméket.
Játékos pirotechnikai termék közintézményben, középületben, sportlétesítményben, repülőtéren és "A"-"C" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyen kizárólag pirotechnikus irányításával használható fel.
Játékos pirotechnikai termék tömegközlekedési eszközön nem használható fel, és csak zárt csomagolásban szállítható.
A hibás vagy lejárt szavatosságú játékos pirotechnikai terméket a fogyasztó köteles a vásárlás helyére visszaszállítani, a forgalmazó köteles azt visszavenni.
Játékos pirotechnikai termék csak az e célra szakosodott nyílt árusítású üzletben vagy egyéb üzlet megfelelően elkülönített részében árusítható.
 Kis tűzijáték terméket nagykorú személyek december 28-a és 31-e között engedély nélkül megvásárolhatják, birtokolhatják, tárolhatják, és a használati utasításban meghatározottak szerint felhasználhatják. A kis tűzijáték terméket december 31-én 18 órától január 1-jén 06 óráig lehet használni.
A kis tűzijáték termék használati utasításának tartalmaznia kell az engedély nélküli felhasználhatóság időtartamát.
Kis tűzijáték termék közintézményben, középületben, sportlétesítményben, repülőtéren és "A"-"C" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyen kizárólag pirotechnikus irányításával használható fel.
Kis tűzijáték termék tömegközlekedési eszközön nem használható fel, és csak zárt csomagolásban szállítható.
A fel nem használt hibás vagy lejárt szavatosságú kis tűzijáték terméket a felhasználhatóság időtartamát (december 28-31.) követő öt napon belül a forgalmazónak vissza kell szállítani, aki ezt köteles térítés nélkül visszavenni.
„ Profi” tűzijátékok megrendelése
 Egy esemény – legyen szó akár születésnapról, esküvőről vagy bármilyen más alkalomból szervezett kerti partiról fénypontja lehet egy csodálatos tűzijáték, melyet erre szakosodott cégtől rendelhetünk meg. Az alábbiakban összefoglaljuk, azokat a legfontosabb információkat, amelyeket a profi tűzijátékok megrendeléséről tudni kell.
A Kivitelező minden esetben megtekinti a tervezett tűzijáték helyszínét, hogy alkalmas-e tűzijáték lebonyolítására. Megfelel-e a terület mérete a biztonsági előírásoknak, nincsenek-e belógó faágak, vezetékek. Majd a megrendelő igényeinek felmérését követően, helyszín ismeretében a pirotechnikusok elkészítik a látványtervet.
Tűzijáték lejátszásához az alábbi engedélyek megléte szükséges:
- Azon terület tulajdonosának hozzájárulása, ahol a tűzijátékot le kívánják játszani.
- Tűzoltósági szakhatósági engedély
- Lejátszási engedély (rendőrségtől)
A terület tulajdonosának engedélyét általában a megrendelőnek kell beszereznie, a tűzijátékot lejátszó cég által adott formanyomtatvány aláíratásával. A tűzoltósági és a rendőrségi engedélyeket a tűzijátékot lejátszó cég szerzi be.
A tűzijátékot a helyszínen minden esetben telepíteni kell, ami legalább 2 órát vesz igénybe.
Tűzijátékot kizárólag pirotechnikus végzettségű szakember állíthat össze és játszhat le.
A tűzijátékok ára a tűzijátékok időtartamától és a felhasznált anyagoktól, az egyéni kívánságoktól függ.
A tűzijátékok indítására az egyik leghatásosabb termék a vulkán. A vulkán külseje leginkább süvegcukorra emlékeztet. Elhelyezésük módjával, - ami lehet földön, állványon, a helyszín adottságától függően egy tereptárgyon - különböző látványhatás érhető el. Működése kezdetén kb. fél méter magasságban szórja a szikrákat, ami az idő teltével egyre magasodik, elérve egészen a 4 métert.
A telep elnevezés arra utal, hogy olyan termékről van szó, ami nem 1 lövést produkál, hanem egymásután többet is. Egy ilyen telep lehet pl. 9, 16, 25, 100 lövéses vagy akár több száz lövéses is. A lövések lehetnek különböző nagyságúak és mutathatnak különböző effekteket.
A bombetta telepekhez hasonlóan a római gyertya is több bomba kilövésére alkalmas pirotechnikai eszköz, ahol a termékek egy hosszú vetőcsőben egymás tetejére, időzítő elválasztó fokozattal vannak bekészítve.
Talán ez a termék kíván a legkevesebb magyarázatot. Ezt a terméket egyesével külön-külön rakjuk bele a megfelelő méretű vetőcsőbe a gyújtószálnál fogva, majd gyújtsuk meg a gyújtószálat. Amint a gyújtószál meggyullad távolodjunk el.
 A tűzijáték-rakéta nagyon hasonlóan működik, mint a vetőcsöves bomba. A bombáknál általában kevesebb színező-, és robbanóanyagot tartalmaz, de fajlagosan több hajtóanyagot (a felépítéséből következik). A rakétán hosszanti irányban található egy fa pálca, ami egyrészt a kilövésnél szolgál támasztékként, másrészt repülés közben stabilizálja a rakétát.
Elindítása a következőképpen történik: a rakéta pálcáját beleállítjuk egy szűk nyakú üvegbe (pld. sörösüveg), úgy, hogy egyenesen álljon és akadálytalanul el tudjon repülni. Tilos a rakétát beleszúrni a földbe, mert nem fog felszállni, és a földön robban!
Pirotechnikai termékeket csak engedéllyel rendelkező helyeken vásároljon! Hiszen ez nyújt Önnek garanciát, hogy olyan bevizsgált, engedéllyel rendelkező terméket vásárol, amit kockázat nélkül használhat.
Az I. és II. osztályba sorolt pirotechnikai terméket vagy a pirotechnikai termékek legkisebb egységcsomagját olyan magyar nyelvű, közérthető és jól olvasható címkével és felirattal kell a terméktől elválaszthatatlan módon ellátni, amely legalább a következőket tartalmazza:
- a gyártó/importáló vagy forgalmazó nevét, címét és telefonszámát;
- a pirotechnikai termék nevét;
- a pirotechnikai termék osztályba sorolásának számát (I. vagy II. osztály);
- hatóanyag-tartalom nettó súlyát;
- a gyártás időpontját (év, hónap);
- a gyártási vagy forgalmazási engedély számát;
- a felhasználhatóság időtartamát;
- tűzveszélyességi osztály megjelölését;
- közérthető magyar nyelvű használati és kezelési útmutatót, valamint baleset- és egészségvédelmi figyelmeztetést.
Amennyiben a termék csomagolásán nem találja meg a fenti információkat, ne vásárolja meg!
Ha a termékek használatával kapcsolatban kérdése van, forduljon az eladóhoz, aki minden bizonnyal készséggel elmagyarázza Önnek a termék használatát
- Csak engedéllyel rendelkező helyeken vásároljon! (Piacokon az árusítás tilos!)
- Csak a magyar használati utasítással ellátott terméket vegye meg! Tartsa be a használati utasításokat!
- Csak kültéren használja a terméket!
- Kézben tartva semmit ne működtessen és ne hajoljon soha semmi fölé!
- Több petárdát egyszerre ne indítson! (És azt az egyet is a saját lába elé dobja!)
- Győződjön meg arról, hogy függőleges irányban semmilyen akadály nincs a termék útjában!
- Oldalirányban tartsa be a meghatározott biztonsági távolságokat!
- Ne szereljen szét semmit!
- Vigyázzon arra, hogy az Ön szórakozása ne veszélyeztessen másokat (személyeket, tárgyakat, épületeket, állatokat)!
- A sérült nem működő terméket vigye vissza a vásárlás helyére!
(Magyar Pirotechnikai Társaság)
A pirotechnikai termékek töltetei a pirotechnikai elegyek, olyan alkotórészek, vegyületek keveréke, melyek önmagukban hordozzák az égéshez szükséges oxigént és az éghető anyagot finoman elporított formában.
A pirotechnikai elegyek jellemzői:
- az égéshez szükséges oxigént kémiailag kötött formában tartalmazzák, ezért környezetüktől függetlenül (pl. égést nem tápláló gázközegben, adott esetben víz alatt is) működőképesek, vagyis a levegő oxigénje nem szükséges az égésükhöz;
- általában érzékenyek szikrára, hőre, lángra és mechanikai behatásra;
- az alkotó elemek jól elkeverve vannak benne, homogénnek mondható.
Az elegyek 5 fő alkotórészből állnak, úgymint oxidáló-anyag, égőanyag, kötőanyag, lángszínező anyag, adalékanyag.
Az oxidáló anyagokkal szemben támasztott követelmények:
- lehetőleg minél több oxigént tartalmazzon;
- amit égése során könnyen adjon le;
- ellenben fizikailag és kémiailag legyen stabil;
- ne legyen mérgező.
A leggyakrabban alkalmazott oxidáló-anyagok:
- Sók:
- nitrátok: bárium(II)-nitrát, stroncium(II)-nitrát, kálium-nitrát;
- klorátok: kálium-klorát;
- perklorátok: kálium-perklorát;
- permanganátok: kálium-permanganát.
- Oxidok: mangán-dioxid, mínium, ólom-dioxid, vas(III)-oxid, stb.
- Peroxidok: bárium-peroxid.
Az égőanyagokkal szemben támasztott követelmények:
- könnyen és kevés oxigénnel oxidálódjon;
- stabil legyen;
- ne legyen mérgező;
- elegendő hőhatásuk legyen;
- könnyen aprítható legyen.
A pirotechnikában felhasznált égőanyagok köre igen széles. Egyfelől sok keverék tartalmaz égőanyagként,
- szerves anyagot
- faszén (puskapor);- szénhidrát: tejpor, faliszt, cukor (füstgránátok);
- ásványolajtermék;
- természetes anyag (növényi vagy állati eredetű) vagy,
- mesterséges anyag: sellak, keményítő, gyanta, viasz.
Másrészről pedig,
- szervetlen anyagot:
- - fémek: vas, cink, cirkónium, antimon, magnézium, alumínium, titán;
- - szulfidok: kénantimon;
- - szilicidek: ferro-szilícium, kalcium-szilicid;
- - egyéb nemfémes elemek: foszfor, szén, antimon-triszulfid, kén, bór, szilícium, stb., melyek közül a bór és a szilícium égéskor igen nagy hőt fejleszt, miközben gáznemű égéstermékek nem keletkeznek. Ezért ezeket késleltető gyutacsokban használják, amelyekkel egy más fajta keverék adott időkésleltetéssel begyújtható.
A pirotechnikai elegyek szilárdságának növelésére, a tölthetőség egyenletességének javítására, az alkotórészek összefogására, a fajtázódás (kikeveredés) elkerülésére használják a kötőanyagokat. Követelmény, hogy égőanyagként is jó legyen, mechanikai szilárdsága megfeleljen, ne befolyásolja az oxidáló és égőanyag keverékének tulajdonságát.
A leggyakrabban alkalmazott kötőanyagok a természetes vagy mesterséges gyanták, dextrin, keményítősellak, iditol, vízüveg, PVC, NC (nitro-cellulóz).
Lángszínezőként olyan fémsókat használnak, amelyek kationjai könnyen gerjeszthetőek és jellemző hullámhosszúságú fényt bocsátanak ki. A fény színe a hullámhosszától függ. A látható fényt 380-780 nanométeres elektromágneses sugárzás alkotja. A legnagyobb hullámhosszú látható fényt vörösnek a legkisebbeket ibolyaszínűnek látjuk. Egy izzó test akkor látszik fehérnek, ha a teljes látható színképtartományban sugároz. Ha a kisugárzott fény legnagyobb része egy szűkebb tartományba esik, akkor a színe is ennek megfelelő lesz.
A pirotechnikai keverékek lényegében háromféleképpen bocsátanak ki fényt: termikus sugárzással, továbbá atomi és molekuláris emisszióval. A pirotechnikai láng szilárd és folyékony részecskéi magas hőmérsékletre hevülve termikus sugárzást bocsátanak ki. A felforrósodott részecskék széles tartományban sugározva igyekeznek megszabadulni fölös energiájuktól. Minél magasabb a hőmérséklet, annál kisebb hullámhosszú a kisugárzott fény nagy része. A kibocsátott fény erőssége a láng hőmérsékletének negyedik hatványával arányos, tehát már viszonylag kis hőmérsékletemelkedés is nagymértékben megnöveli a láng fényességét.
Az olyan elegyek, amelyek égőanyagként fémet, például magnéziumot tartalmaznak az oxidációjuk során keletkező szilárd fémoxid-részecskék 3000 oC-nál magasabb hőmérsékletre hevülnek és fehéren izzanak.
A kálium-perklorát és a finomszemcsés alumínium- vagy magnéziumpor keveréke erőteljes robbanás közepette villanó fehér fényt ad. Ezeket a villanókeverékeket alkalmazzák rock-koncerteken különleges hatások elérésére, éjszakai fényképezésre és a tűzijáték egy-egy elemét lezáró fényes felvillanást is ezzel hozzák létre.
A nagyobb fémrészecskék a porított részecskéknél hosszabb ideig képesek megtartani a hőt, és a levegőből felvett oxigén segítségével tovább égnek. Inkább fehéren izzó szikraesőt okoznak mint felvillanást. Minél nagyobbak a részecskék, annál tovább "szikráznak".
A faszén vagy vasszemcsék a fémrészeknél kevésbé, csak mintegy 1500 oC-ra hevülnek és ezért tompább fényű aranyszínű szikrákat hoznak létre.
A tűzijátékok színei a pirotechnikai lángban gőz állapotban jelen levő atomoktól, illetve molekuláktól származnak. Az első esetben a lángban levő atom egy elektronja gerjesztődik, és alapállapotából egy magasabb energiaszintre lökődik. Az elektron hamarosan visszatér alapállapotába és energiafölöslegétől egy megfelelő hullámhosszú fény kibocsátásával szabadul meg.
A nátrium az egyik leghatásosabban sugárzó atom. Ha a nátriumatomokat felhevítik 1800 oC fölé, 589 nanométeres, sárgásnarancs sugárzást bocsátanak ki. Ez a folyamat olyan nagy hatásfokú, hogy a pirotechnikai lángban levő minden egyéb atom és molekula sugárzó fényét elhomályosítja. Más színek készítését már egész kevés nátriumszennyezés is lehetetlenné teszi.
A tűzijátékok szinte valamennyi színét mindössze néhány molekulacsoport okozza. A vörös színt a stroncium vegyületei szolgáltatják. A stroncium-klorid valamint a stroncium-hidroxid 605 és 682 nanométer közötti tartományban sugároz.
A vészjelző fáklyák jól felismerhető, ragyogó vörös színét egy másik stroncium vegyület a stroncium-nitrát, valamint kálium-perklorát és különböző éghető anyagokat tartalmazó keverék hozza létre.
A zöld szín a báriumtartalmú molekuláknak köszönhető. A bárium-klorid például 507 és 532 nanométer között bocsát ki fényt.
Talán a legnehezebb feladat a kék szín előállítása. Az eddig ismert legjobb kék színt adó anyag a réz-oxid és a réz-klorid, az éles fény kibocsátásához szükséges magas hőmérsékleten nem stabil. Ha a láng hőmérséklete magasabb az optimális sugárzáshoz szükségesnél a molekulák gyorsan szétesnek. Ezért a kék színhez pontosan be kell tartani az összetevők arányát és szemcseméretét.
Ugyanez a helyzet a bíbor és lila szín esetében is, amelyeket a lángban keletkező réz-klorid és stroncium-klorid együttes fénykibocsátása hoz létre.
A lángszínező anyagoknál említett molekulák már szobahőmérsékleten elbomlanak, vagyis nem alkalmasak arra, hogy közvetlenül a pirotechnikai termékbe kerüljenek. Ezért ezeket a vegyületeket a lángban lejátszódó gyors reakciókban hozzák létre. Olyan anyagokat kevernek a töltetbe, mint a klórozott gumi, a poli-vinil-klorid (PVC), a PVCC (után-klórozott PVC) vagy az oxidáló hatású klorátok és perklorátok (egy klór és három vagy négy oxigénatomot tartalmazó vegyületek). E vegyületek magas hőmérsékleten elbomlanak és szabad klórt adnak le. A klóratom (melynek lángszín-mélyítő hatása van) egyesül a bárium vagy stroncium atommal, s így rövid időre létrejön a kívánt fényt kibocsátó molekula.
Az égés folyamatát, az elegyek érzékenységét csökkentő anyagok. Elsősorban a kezelésbiztonság szempontjából szükségesek. Pld.: PETG (poli-etilén-glikol), lakkok, sztarinok, szilikonlakk.
Füstképző: pld.: ammónium-klorid (fehér füst).
Ködképző: pld.: cink-klorid.
Ilyen a nátrium-klorid, mely elfojtja a lángot.
Az elegyek kémiai állandóságát növelő anyagok, megakadályozzák a kémiai bomlást, mert az oxigén megtámadhatja az égőanyagot gyújtás nélkül is. Pld.: a vasreszeléket mielőtt az elegybe helyezik megbarnítják, vagy stabilizáló anyag lehet a difenil-amin.
A folyamat gyorsítása érdekében adják a keverékhez. Pld.: kálium-dikromát.
Szintén a gyorsabb folyamat érdekében teszik az elegybe azért, hogy érzékenyebb legyen. Pld.: üvegpor.
Az elegyek gyártásakor a könnyebb tölthetőség érdekében keverik az anyagokhoz. Pld.: grafit, sztearin.
A töltésnél esetlegesen keletkező sztatikus szikrák csökkentésére. Pld.: grafit.
Könnyfakasztó gyertyákba tesznek, olyan anyagot mely a nyálkahártyát izgatja. Pld.: klór-aceto-fenon.
A szikraszökőkutaknál raknak az elegybe ilyen anyagokat. Pld.: szénszemcse is lehet, fémek reszeléke (ha nincs túlságosan elporítva akkor szikrázva ég el): vas, titán, alumínium, cirkónium.
- porkeverékek (követelmény, hogy nagyon gyorsan égjenek; ilyen porkeverékek a villanó- és durranóelegyek, feketelőpor)
- préselt elegyek, préstestek (mechanikai nyomással préselik össze; pld.: préselt csillagok, késleltetők, szikraszökőkutak töltetei)
- gyúrt és vágott elegyek (készítésük során a porkeveréket kötőanyaggal és oldószerrel keverik össze, melyből egy massza, "tészta" keletkezik, amit megfelelő méretre vágás után kiszárítanak; csillagokat készítenek ilyen eljárással)
- granulátumok: az elegy és oldószer keverékét egy betonkeverő szerű dobba rakják, melyben apró kavics, borsó, esetleg zab - bár ez sokáig izzik az elegy leégése után - van mint hordozóanyag; a keverő forgatásával az elegy felkerül a hordozófelületre és egy drazsészerű termék keletkezik; szemcsés lőpor gyártására használják, valamint csillagok előállítására; ilyen módszerrel készülnek a színváltós csillagok, vagyis egymás utáni rétegekben különböző színt adó elegyeket visznek fel a hordozóra, utolsó rétegben feketelőpor kerül minden csillagra a könnyebb meggyulladás érdekében.
- mártott elegyek (az elegyet, úgy mint a gyúrt és vágott elegyeknél, kötő-anyaggal és oldószerrel keverik össze, majd egy hordozófelületet {drót, fémhüvely, durranó-eleggyel töltött petárda vége stb.} belemártanak a keverékbe, esetleg többször, majd megszárítják; így készül a csillagszóró, a gyufa, a stopinszál és a különböző gyújtók, gyullasztó-lapok).
A fekete lőpor finomra őrölt kálium-nitrát (közismertebb nevén salétrom), kén és faszén 75:15:10 tömegarányú mechanikus keveréke. Ez a keverék olyan stabil, hogy száraz helyen tárolva minőségét évtizedeken keresztül megőrzi. Színe pasztellszürke és homályos fényű. A megfelelően elkészített lőpor nem piszkolja be az ember kezét és papíron sem hagy nyomot. Nedvességtartalma maximum 1 % lehet, mivel a 15 % feletti víztartalmú lőpor elveszti gyúlékonyságát. Ütésre kevésbé érzékeny, mint más robbanóanyagok, viszont igen érzékeny lánggal, sőt fémtárgyak egymáshoz ütődésekor keletkező szikrával való érintkezéskor. Égési sebessége kb. 400 m/s. Gyártása az összetevők dobban, görgőjáratokon való aprítása után (a keletkező anyag a lisztlőpor) a sajtókban és görgőjáratokon történő préselésen keresztül (lőporlepény jön létre) a szemcséző-gépeken szemcsézéssel és a szemcsék csiszolásával, szitával való osztályozásával (egyforma szemcsékből álló szemcsés lőpor a végtermék) fejeződik be.
A fekete lőpor a pirotechnikai termékeknél elsősorban, mint alapanyag jön számításba. Általában a különböző égési sebességű lőporok közül a lassabban égőket használják, de a feldolgozás során ezeket adalékanyagokkal még lassabban égővé teszik. Főként gyújtásra használják (pl. granulált csillag külső rétege), de hajtóanyagként (rakéták) és robbanótöltetként (tűzijáték bombák bontótöltete) is szolgál.
Ez nem egy keverék, hanem egy vegyület. Alapanyaga a cellulóz salétromsavval képzett észtere, illetve nitrátja a piroxilin, melyet nitrocellulóznak is neveznek. Égése sárga lánggal történik, füst képződése nélkül. Lefojtva viszont nagyobb az ereje, mint a feketelőporé. Égési sebessége 800 m/s, 1 kg elégésekor 900 liter gáz keletkezik. Gyártására természetes cellulózt (gyapot, fa, kender, len) használnak. Speciális kémiai kezelésnek vetik alá a növényt, mely által tiszta cellulózt nyernek. Ezt kénsav és salétromsav elegyével nitrálják, amely folyamat végén piroxilint kapnak.
Kálium-klorát, antimon-triszulfid és alumínium púder keveréke. Alkalmazzák: hanggránát, ingerlő ködgyertya, tűzijáték bomba stb. termékekben.
Általában magnézium és valamilyen klorát vagy nitrát pl.: kálium-nitrát 50-50 %-os keveréke papír vagy más anyagú zacskóba töltve. Rövid ideig tartó erős fényhatás keltésére használják a hadiiparban, pl. éjszakai fényképezésre.
Rendszerint bárium-nitrát, magnézium vagy alumíniumpor és fenyőgyanta száraz keverékéből áll. Pillanatszerű erős fényvillanást és nagy erejű hanghatást adó elegy.
Könnyen égő anyagok (faliszt, tejcukor), klorátok vagy nitrátok, lángszínező anyagok, kötőanyag (pl. sellak) keveréke. Bengálfáklyák, bengálégők előállítására használják. A megfelelő színt (vörös, sárga, kék, zöld, fehér) adó keveréket fém vagy papírhüvelybe döngölik. Égésekor a kívánt színű láng szürkésfehér füst kíséretében jelenik. Itt jegyezném meg, hogy többektől hallottam már tévesen a "görögtűz" elnevezést alkalmazni, például az augusztus 20-i tűzijátékon az Erzsébet-hídról hulló vízesésre. A "görögtűz" azonban vörös fényt adó bengálelegy. Az ezzel töltött bengálfáklyák a Citadellán és esetenként a budai Duna parton láthatóak. A csillagelegy a tűzijátékokban alkalmazott granulált és préselt csillagok alapanyaga.
Füst: szilárd szemcse levegőben. A füstelegyek lassú égésű pirotechnikai keveréket tartalmaznak: kálium-klorát, tejcukor, színezek (porfesték). A cukor égésekor keletkező hő hatására - melyhez oxidálószer a kálium-klorát - a szerves színezékek elszublimálnak és erősen színezett tömény füstfelhőt hoznak létre. Azért használnak cukrot, mert alacsony hőmérsékleten (450 oC) izzik el, a magasabb hőmérséklet a szerves színezékeket elbontaná. Az égés során - a fekete füst kivételével - lángképződés nincs. Lehetséges füstszínek: fekete, fehér, sárga, zöld, piros, kék, lila, narancssárga, rózsaszín. Jelzésre, füstgránátokban alkalmazzák.
Köd: folyadékcseppek levegőben. Lángmentes, lassú égésű, intenzív ködöt fejlesztő elegyek. Nagyobb méretű ködösítésre a leggyakrabban az úgynevezett Berger-keveréket (cinkpor, szén-tetraklorid, kálium-klorát, ammónium-klorid és magnézium-karbonát keveréke) vagy megfelelő anyagban felitatott olajat (pl. gázolajat, paraffinolajat) használnak és azt fémdobozba döngölik, majd légmentesen leforrasztják. Begyújtása után a levegő páratartalma az elégő anyagra kicsapódik és ez adja a ködöt. Kisebb ködök előállítására a valamilyen glicerin és víz keverékét alkalmazzák, mely felhevítésekor gőzpárát ad (füstgépek: koncerten, discoban).
Késleltető-elegy: bórt, wolframot vagy szilíciumot tartalmazó általában hengeresre préselt elegyek bizonyos idő alatt meghatározott hőmennyiséget termelnek, amellyel már egy erőteljesebb reakció is beindítható. Követelmény, hogy biztonságos legyen, megfelelő hőmérsékleten égjen, időben stabil és könnyen gyújtható, valamint füstszegény legyen.
Gyullasztó-elegy: a késleltető után rakják a termékbe. Feketelőporos elegy, magas hőmérsékleten és sok salakkal ég, szintén füstszegény az égése.
Iparban, katonaságnál használt vas-oxid, alumínium elegy, amely meggyújtva nagy hőmérsékletre hevül (3500 oC fölé) és az alumínium a vas-oxidot fémvassá redukálja. Ezzel az eljárással vasöntvények, hegesztések (sínhegesztés) stb. készíthetők. A termitelegy gyújtását speciális vaspatron gyújtóval végzik. Megjegyzem csillagszóróval is begyújtható.
Feketelőpor alapú 3-20 %-os fémportartalmú elegyek. Égésükkor nagy gázképződés a jellemző, mely kiveti a meggyulladó fémport, ami szikrakévét húz.
Feketelőpor alapú vagy tiszta feketelőpor és 5-6 % nedvességtartalmú faszenet tartalmazó elegy. A nedves faszén tovább ég, tovább látszik az égő szén, ezáltal hosszabb szikracsóvát húz a rakéta. Rakéta hajtóanyagnak alkalmazzák.
Gyufa végén, petárda végén a termékek indítására szolgáló elegy. Kálium-klorát, üvegpor, ragasztóanyag, foszfor keveréke.
Az elegyben a fémdarabkák, - melyek köröm nagyságú alumínium darabok, flitterek - kálium vagy bárium-nitrátos keverékben vannak. Az elegy égési sebessége 1-2 m/s, a meggyulladó fémdarabok hullva több másodpercig égnek. A földre leesve tovább égnek és pattogva ugrálnak szét, vízbe esve az izzó fémrészek reakcióba lépnek a vízzel és a keletkező hidrogén apró pukkanásokkal ég el. Az égő fémrészek egyes termékeknél a víz alatt tovább izzanak.
Az elegy oxidáló-anyagként kálium-perklorátot, égőanyagként nátrium-szalicilátot vagy nátrium-benzonátot tartalmaz. Égése nagyon gyors, annyira, hogy a saját lángját elfújja. Csőbe belepréselve és meggyújtva az anyag rétegenként ég el. A gyors egymást követő, nagy sebességű gázkilövellések egy bizonyos frekvencián jönnek ki (akár 100 decibel is lehet). Az ilyen gyors lüktetéssel kiszabaduló gáz sípoló hangot kelt. A kiáramlás során a berezonáló cső is hangot ad.
Bár a pirotechnikai elegyeket felhasználási céljuk, összetételük, megjelenési formájuk és még sokféle szempont alapján lehetne csoportosítani, az előbbiekben leírt felosztás átfogó képet ad az elegyek sokféleségéről.
Elvileg a pirotechnikai elegyek égési folyamata nem különbözik lényegesen a közönséges égéstől. A pirotechnikai elegy jól összekevert szilárd vegyületeket, oxigénforrásként oxidáló-anyagot valamint redukálóanyagot (égőanyagot) tartalmaz. A gyulladás akkor történik meg, amikor valamilyen energiaforrás (láng, súrlódás, ütődés, szikra, magas hőmérséklet, stb.) a pirotechnikai elegy alkotórészeinek kötéseit felbontja. Ennek következtében újabb, stabilabb kötések alakulnak ki, és energia szabadul fel. Ha ez az energia elégséges a keverék következő rétegének aktiválásához, a reakció folytatódik. Ha azonban az energia a környezetben elnyelődik, vagy mennyisége nem elegendő a szomszédos réteg aktiválásához, a reakció leáll.
Megfelelő mennyiségű hő hatására elektronátadás, vagyis egy oxidációs-redukciós folyamat játszódik le a rétegek között. Az éghető anyag atomjai elektronokat adnak át az oxidálószer atomjainak. A folyamat során az égő anyag atomjai megkötik az oxidálószerből felszabadított oxigénatomokat, és stabil vegyületet képeznek. Az újonnan létrejövő kémiai kötések jóval stabilabbak, azaz kisebb energiatartalmúak, ezért a folyamat során hő formájában energia szabadul fel. Égéskor ugyanez a folyamat játszódik le. Ám míg az égéshez szükséges oxigén a levegőből származik a pirotechnikai keverékek az oxigént magukban hordozzák.
A szilárd elegyben csak nagyon lassú, a diffúziótól függő felületi reakciók játszódnak le. Gyújtáskor a lángban a keverék alkotórészei olvadásnak és párolgásnak indulnak. Ilyenkor az oxidáló- és az égőanyag elegyedik egymással, ami a reakció felgyorsulásához és még hevesebb energia felszabadulásához vezet.
Egy pirotechnikai elegy alkalmazhatósága alapvetően a keverékben levő két fő összetevő reakcióképességétől függ. Az égőanyag reakcióképessége szoros kapcsolatban van az oxigénnel való egyesülése során felszabaduló hővel.
Az oxidálószer reakcióképessége két tényezőtől függ: a bomlási hőmérséklettől és a bomlási hőtől. A bomlási hőmérsékletet elérve az oxidálószer nagy mennyiségű oxigént ad le. A bomlási hő az oxidálószer elbomlásához és az oxigén leadásához szükséges hőmennyiség. Ha az értéke pozitív, a bomláshoz hőfelvételre van szükség (endoterm folyamat), ha negatív a reakció hőt termel (exoterm folyamat).
Például a kálium-klorát alacsony, 360 oC hőmérsékleten exoterm folyamatban bomlik el. Igen reakcióképes és könnyen aktiválható. A másik véglet a vas-oxid, amely csak 1500 oC közelében, erősen endoterm reakcióban bomlik el. Aktiválásához éghető anyagként egy reakcióképes fémre, például alumíniumra van szükség.
A pirotechnikai elegy reakciósebessége a homogenitástól és a töltési módtól is függ. A keverék lefojtása, vagyis a hő és a keletkező gázok koncentrálása a reakció helyén, nagymértékbe gyorsítja a folyamatot. Egy elegy, amely szabadon csak mérsékelt sebességgel ég, lefojtva igen erőteljesen robbanhat. Minél homogénebb az oxidáló-anyag és égőanyag keveréke, annál gyorsabb az égés. Például a folyadékok sokkal tökéletesebben elegyednek, mint a szilárd anyagok. A homogenitás akkor a legtökéletesebb, ha az anyagok atomi szinten keverednek egymással, és a gyújtás pillanatában az elektronfelvevő oxidálószer közvetlenül az elektront leadó atom vagy ion mellett helyezkedik el. Az ilyen aktív atomi keverékek valójában már robbanószerek és nem a pirotechnikához tartoznak, de a tulajdonságaikat meghatározó alapelvek hasonlóak. Ilyen például a nitroglicerin.
Legveszélyesebbek azok a pirotechnikai termékek, amelyek - bizonyos körülmények között - robbanásra is hajlamosak. Ilyenek például a klorátot a foszforral együtt tartalmazó elegyek, melyek veszélyességét azok rendkívüli dörzsérzékenysége is fokozza (pld.: papírlapon enyhe, puszta kézzel történő keverése is elegendő a robbanás kiváltásához). Ezért ezt az elegyet csak nedvesítve lehet előállítani és még nedvesen, szóródás mentesen kell papírszalagok közé ragasztani, majd megszárítani (így készül pld. a "játék pisztoly" durranószalagja).
Szintén dörzs-érzékenyek, de már megfelelő elővigyázattal kezelhetőek azok a termékek, melyek a klorát mellet ként, antimon-triszulfidot, fémport tartalmaznak.
A kloráttal ként is tartalmazó pirotechnikai termék önbomlásra is hajlamos, ezért ezt ma már nem használják. Régen voltak olyan gyufák, amelyeket úgy gyújtottak meg, hogy a fejen levő kálium-klorátos keveréket kénsavba mártották. A kén és kálium-klorát keveréke azonban rendkívül könnyen begyullad. Angliában már 1875-ben betiltották és az USA-ban sem használható fel kálium-klorát tűzijáték bombák készítéséhez. A korszerű receptúrák egyébként a klorátot egyre inkább kiküszöbölik vagy legfeljebb égő anyagokkal (pld.: szén, faliszt), kén nélkül keverve alkalmazzák, amely összetételben már nem robbanás, hanem csak lobbanásveszélyes és nem hajlamos az önbomlásra.
A korszerűen és gondosan elkészített pirotechnikai termékek - megfelelő elővigyázatosság mellett - felhasználás közben, valamint előírt csomagolásban, szállításnál és tárolásnál kezelés-biztosak, mechanikai hatásokra kevésbé érzékenyek. Hő hatására azonban minden pirotechnikai termék érzékeny, ezért tűztől és magasabb hőmérséklettől óvni kell őket. Ugyancsak gondot kell fordítani a száraz helyen történő tárolásra, mert nedvességre is érzékenyek.
Bízunk benne, hogy az általunk összeállított anyag segít Önnek eligazodni a pirotechnikai termékek körében.
Ha további kérdése van, forduljon hozzánk bizalommal!
Berente Zoltán
ügyvezető igazgató
Tornádó Trade 2000 Kft.
1097 Budapest, Vágóhíd u. 60. III/II/8
Tel:1/455-0053 Fax:1/455-0148
e-mail: berente@hu.inter.net |
Bombetta telep
