SZAKVÉLEMÉNY

1. Előzmény

Százhalombatta Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal (2440 Százhalombatta, Szent István tér 3. továbbiakban Megbízó) és a "Fodor József" Országos Közegészségügyi Központ Országos Környezetegészségügyi Intézete (1097. Budapest Gyáli út 2-6, továbbiakban Intézet) között létrejött szerződés értelmében az Intézet Levegőhigiénés Osztálya levegőminőség vizsgálatokat végzett Százhalombatta város területén.

2. Célkitűzés

A város jelenlegi levegőminőségi állapotának felmérése volt. A vizsgálatok a por és a jellemző toxikus fém szennyezettség időszakos ellenőrzésére, továbbá a TESCO bevásárlóközpont környezetében folyó építkezési utómunkálatok alatti környezeti terhelés megállapítására irányultak.

3. Vizsgálati körülmények

3.1. Vizsgált légszennyező anyagok

A célzott mérési programot az ipari és a közlekedési emisszió figyelembe vételével az alábbi légszennyező anyagok vizsgálatára alapozva terveztük meg:

• ülepedő por
• szálló por 10 mm alatti frakciója (PM10)
• vanádium (V), nikkel (Ni) és az ólom (Pb) az ülepedő porból
• nikkel (Ni) a szálló porból (PM10)
• kén-dioxid (SO2), nitrogén-dioxid (NO2), nitrogén-oxidok (NOx), szén-monoxid (CO), ózon (O3)

Az ülepedő por és a fém szennyezettség tekintetében a mérések célja a terhelés jelenlegi szintjének megállapítása és összehasonlítása volt a korábbi eredményekkel.

A 10 µm szemcseméret alatti szálló por koncentráció vizsgálatok a területi eloszlás megállapítását célozták, míg a porfrakcióból mért nikkel szennyezettség ellenőrzését a szigorúbb levegőtisztaság védelmi követelmények tették szükségessé.

A TESCO bevásárlóközpont szomszédságában végzett nitrogén-dioxid (NO2), nitrogén-oxidok (NOx), szén-monoxid (CO), ózon (O3) szálló por (PM10) mérések az áruház megnyitása előtti levegőminőségi állapot rögzítése érdekében történtek.

Az adott terület környezeti terhelésének minősítése céljából kiegészítő méréseket végeztünk, amelyek a NO2 szennyezettség meghatározására terjedtek ki.

3.2. A vizsgálatok ütemezése

A területi munkákat az alábbi programterv szerint végeztük el.

3.3. Mintavételi helyszínek

A mérőpontok kijelölése a Megbízóval közösen történt, a Megbízó javaslata alapján, és a szakmai szempontok figyelembe vételével.

Az ülepedő por és a fémek (V, Ni és Pb) vizsgálata

Tekintettel arra, hogy a mérések célja a por-és fém terhelés jelenlegi szintjének ellenőrzése és összehasonlítása volt a korábbi vizsgálati eredményekkel, ezért a jelenlegi program mérőpontjai (2. 3. 5. 7. 8. 9. 10.mp.) megegyeztek a korábban kijelölt mérési helyszínekkel.

A szálló por (PM10) és a Ni vizsgálata

A mérésekre az uralkodó, ÉNy -i szél irányában és a szélárnyékban telepített 1-1 mérőponton (11. 12.mp.) került sor.

A SO2, NO2, NOx, CO, O3, szálló por (PM10) vizsgálata

Az egyes légszennyező anyagok szennyezettségi szintjének regisztrálása a TESCO áruház előtti, kialakítás alatt álló parkoló terület (13.mp.) közvetlen közelében történt.

A kiegészítő NO2 méréseket egy forgalmas útvonal belvárosi és városi bevezető szakaszánál telepített mérőponton (14. 15.mp.) végeztük. Mivel ezen vizsgálatok célja nemcsak a különböző forgalmú helyek expozíciójának megismerése volt, hanem a szennyezettség összehasonlítása is, ezért a 3. helyszínen (13.mp) -ahol egyébként automatikus analizátorral folyamatosan mértük a szennyezettséget- szintén kialakítottunk egy szakaszos mintavételi pontot.

A mintavételi pontok címjegyzékét, területi és forgalmi jellemzését az 1. melléklet tartalmazza, ahol feltüntettük a vizsgált légszennyező anyagokat is.

A mérőpontok helyét a mellékelt térkép (2. melléklet), közvetlen környezetüket a fényképek szemléltetik (3. melléklet).

3.4. Mintavételi és analitikai módszerek

3.4.1. Folyamatos mérések

a nitrogén-dioxid, nitrogén-oxidok, szén-monoxid, ózon, és a szálló por(PM10) frakciója vizsgálatára.

A mérések a mobil mérőállomásba beépített automatikus analizátorokkal történtek, amelyek nemcsak a mintavételre alkalmasak, hanem fizikai/fiziko-kémiai elven működve egyidejűleg elvégzik az analízist is.

Az analizátorokhoz illesztett adatgyűjtő egység közvetítésével a mérési eredmények a rendszerhez kapcsolt személyi számítógép memóriájába kerülnek. Folyamatosan 30 percenként kapunk adatokat a levegő aktuális szennyező anyag koncentrációjáról.

A mérési módszer alkalmazásával megismerhető az adott komponens koncentráció-változásának dinamikája, a csúcskoncentrációk mértéke, bekövetkezésének időpontja és időtartama is.

Az egyes komponensekre vonatkozó specifikus mérési módszereket az alábbiakban foglaltuk össze.

Nitrogén-dioxid, nitrogén-oxidok (MSZ ISO 7996/1993)

A meghatározás a nitrogén-monoxid koncentráció mérésén alapul oly módon, hogy a nitrogén-monoxid molekulák a feleslegben lévő ózon hatására gerjesztett állapotba kerülnek. A gerjesztett állapot infravörös fény kibocsátása útján szűnik meg. Az elektromos jellé alakított emittált fény arányos a mintalevegő nitrogén-monoxid tartalmával.

A levegő nitrogén-dioxid tartalma a reakciókamra előtt lévő konverterben nitrogén-monoxiddá redukálódik.

Matematikai algoritmus számítja ki a mintalevegő nitrogén-monoxid, nitrogén-dioxid és nitrogén-oxidok koncentrációját.

Analizátor típusa: AC 31 M (Environnement SA)

Szén-monoxid (MSZ 21456/5-1986)

A mérési módszer alapja, hogy a szén-monoxid molekulák infravörös tartományban szelektív fényelnyeléssel rendelkeznek.

A fényelnyelés mértékéből -amely arányos a vizsgált levegő szén-monoxid tartalmával - meghatározható az ismeretlen koncentráció.

Analizátor típusa: CO 11 M (Environnement SA)

Ózon (MSZ 21456: 1994)

A meghatározás alapja, hogy az ózon molekulák az UV tartományban (253,7 nm) elnyelési maximummal rendelkeznek, így az elnyelés mértékéből - amely arányos a vizsgált levegőben lévő ózon molekulák számával - meghatározható a mindenkori ózon koncentráció.

Analizátor típusa: O3 41M (Environnement SA)

PM10 (akkreditált egyedi módszer, LEV3/1993)

Ismert térfogatárammal, meghatározott ideig, programozott ciklusokban történik a mintavétel, melynek során a levegőminta portartalmát a légáram útjában lévő üvegszál alapú szűrő felfogja. A por mennyisége a szűrőn átbocsátott b-sugár intenzitásának csökkenéséből határozható meg.

Analizátor típusa: MPSI 100 (Environnement SA)

3.4.2. Szakaszos mérések

a nitrogén-dioxid, az ülepedő por, a szálló por (PM10) és a fémszennyezettség vizsgálatára.

Az időszakosan végzett szakaszos mérések jellemzője, hogy a mintavétel és az analízis időben és térben elkülönül egymástól.

Az egyes komponensek mintavételénél aktív és passzív méréstechnikát az analízisnél komponens specifikus módszereket alkalmaztunk.

Nitrogén-dioxid (MSZ 21456/4-77)

A mintavétel során a levegőmintát 0,46 l/perc áramlási sebességgel szívattuk át a mintavevő rendszeren. A trietanol-amint tartalmazó elnyelető oldat megkötötte a mintalevegőben jelenlévő nitrogén-dioxidot. Az oldat NO2- ion koncentrációját módosított Saltzman-módszerrel, fotometriás analízissel határoztuk meg.

Ülepedő por (PM10) (MSZ 21454/1:1983)

A porterhelés megállapítása passzív mintavételi módszerrel történt.

A mintavételi helyszínen, a légzési zóna magasságában kihelyezett mintavevő eszköz felületén az 1 hónapos expozíció alatt kiülepedett por tömegének meghatározására az előkészítő műveletek (előtisztítás, szűrés, bepárlás, szárítás, hűtés) után gravimetriás módszerrel került sor.

A gyűjtőedény felületének ismeretében g/m2*30 nap értékben adtuk meg az ülepedő porterhelést.

Szálló por (PM10) (MSZ EN 12341: 2000)

A szennyezettség mérésére aktív mintavételi technikát és gravimetriás analitikai módszert alkalmaztunk.

A (PM10) mintavétele az elő-leválasztóval ellátott, SEQ47/50 típusú szekvenciális mintavevő készülékkel történt az emberi légzési zóna magasságában.

Az alkalmazott készülék 14 napi folyamatos mintavételt biztosított, 24 órás diszkrét periódusokban. A mintavétel alatt az átszívott levegő térfogatárama 2,3 m3/h volt.

A mintavevő berendezésben elhelyezett 1µm pórusméretű kvarc szűrő felületén összegyűlt por tömegét meghatározva a levegőminta térfogatának ismeretében a környezeti levegő szálló por koncentrációját a környezeti paraméterek figyelembe vételével számítottuk ki.

Mintavevő készülék típusa: SEQ47/50 (Leckel GmbH), Németország)

Fémszennyezettség

A szálló és ülepedő por mintákból ultrahangos térben végzett salétromsavas feltárást követően az alábbi szabványokban leírt mérési körülmények között atomabszorpciós módszerrel mértük a minták fémtartalmát.

4. A LÉGSZENNYEZETTSÉG JOGI SZABÁLYOZÁSA

A környezeti levegő szennyezettségére vonatkozó előírásokat a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 14/2001.(V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendeletet módosító 4/2004.(IV.9.) KvVM-SzCsM-FVM együttes rendelet tartalmazza.

A vonatkozó határértékeket a 4. mellékletben foglaltuk össze.

5. A LÉGSZENNYEZETTSÉG értékelése

A vizsgálati eredményeket a légszennyezettségi határértékek tükrében értékeltük.

A NO2 és a NOx esetében a környezeti levegő minősítését a rövid idejű (1órás) és a napi határértékhez viszonyítva egyaránt elvégeztük.

Az előírások szerint az O3 vonatkozásában csak a napi 8 órás mozgó átlagérték maximumát vethettük össze a jogszabályban megadott határértékkel, míg a CO szennyezettséget e mellett. az 1 órás határértékkel összefüggésben is értékeltük. Megjegyezzük, hogy a rendeletben megadott szempontok szerint a 8 órás mozgó átlagkoncentrációk kiszámítására először nov.11.-én volt lehetőség.

A PM10 szennyezettséget a 24 órás határértékhez, az ülepedő porterhelést a havi megengedett szinthez viszonyítva minősítettük.

Tekintettel arra, hogy a vizsgálati program során a szálló porból (PM10) mért nikkel esetében alkalmazható átlagidő 24 óra volt, a jogszabályban előírt, egy éves határértéket nem tekinthettük vonatkoztatási alapnak.

Az ülepedő porból meghatározott fémterhelés csak az Pb esetében szabályozott. A V és a Ni szennyezettség megítélése gyakorlati tapasztalataink alapján történt.

6. Mérési eredmények és értékelésük

6.1. Folyamatos mérések

A TESCO áruház szomszédságában történt folyamatos légszennyezettség mérés eredményeinek 1 órás integrált értékeit napi bontásban az 1 – 7. táblázatokban foglaltuk össze és az 1-7. ábrán szemléltetjük.

Kén-dioxid szennyezettség

A vizsgálatok idején a környezeti levegő kén-dioxid terhelése igen alacsony; az alsó méréshatár alatti szinten volt.

Nitrogén-dioxid szennyezettség

Az 1 órás átlag koncentrációk napi legnagyobb értéke (10-35 µg/m3) a megengedett szinthez (100 µg/m3) képest nem számottevő.

A vizsgálatok alatt a napi légszennyezettség 6-19 µg/m3 tartományban változott, ami mindössze 7–22%-a volt a határértéknek.

A koncentrációk időbeli alakulását vizsgálva megfigyelhető volt a terhelés periódikus változása. A szennyezettségi szint a reggeli és a délutáni / koraesti órákban érte el a legnagyobb értéket, míg éjszaka és a hajnali napszakban mértük a legkisebb, 10 mg/m3 körüli koncentrációkat. A szennyezettség időbeli változása a közúti forgalom napközbeni alakulásával hozható összefüggésbe.

A forgalmi emisszió levegőminőségre gyakorolt hatását igazolja az a tény is, hogy a legalacsonyabb (6 µg/m3) napi átlagszennyezettséget vasárnap regisztráltuk.

Nitrogén-oxidok szennyezettsége

A szennyezettség mértékét illetően az adott időszakban sem rövid idejű, sem 24 órás határérték-túllépés nem fordult elő. A legmagasabb, 100 µg/m3 körüli koncentrációkat november 11.-én 16-18oo között regisztráltuk, amely szint a megengedett értéknek 50%-a volt.

A szennyezettség napi változása a nitrogén-dioxidhoz hasonlóan alakult.

Az egyes napok átlagszennyezettségét összehasonlítva megállapítható, hogy a terhelés minden nap jóval a megengedett szint alatt volt. November 12.-én volt a legnagyobb környezeti terhelés, de ez is mindössze 29%-a volt a vonatkozó határértéknek.

November 14.-én vasárnap volt a legtisztább a környezeti levegő, amikor 7 mg/m3 volt a napi terhelés.

Szén-monoxid szennyezettség

A mérőpont környezetének szennyezettsége nagyon alacsony volt; a legnagyobb órás átlagérték (2,46 µg/m3) - amely nov. 10.-én fordult elő- mindössze 25 %-a volt a megengedett szintnek. A legnagyobb 8 órás mozgó átlagkoncentrációk alapján értékelt napi szennyezettség sem volt jelentős; 2,5-0,3 mg/m3 között mozgott a vizsgálatok időszakában.

A CO vonatkozásában november 16.-én volt a legtisztább a levegő, amikor a nap folyamán számított 8 órás mozgó átlagkoncentrációk maximuma alig haladta meg az alsó méréshatár (0,116 mg/m3 ) értékét.

Ózon szennyezettség

Általános megállapításunk az volt, hogy a szennyezettség karakterisztikusan változott a napsütéses órák függvényében, azaz a koncentráció 800-900 órától fokozatosan emelkedett és a maximumot (50 mg/m3 körüli érték) a koradélutáni órákban érte el. Voltak azonban olyan napok, amikor ehhez hasonló szintet éjfélkor (nov. 13., 15.) vagy hajnalban (nov.16.) is mértünk. Megjegyezzük, hogy az éjszakai csúcskoncentrációk előfordulása nem véletlen jelenség, kialakulása a légköri folyamatokkal magyarázható.

A környezeti terhelés november 14.-én a fentiektől eltérő képet mutatott; viszonylag szűk tartományban (36-55 µg/m3) változott az órás átlagérték.

A szennyezettséget a hatályos rendelkezés szerint számított napi 8 órás mozgó átlagkoncentrációk alapján értékelve megállapítható, hogy az adott időszakban előfordult legmagasabb szint (52 µg/m3 ) csupán 43%-a volt a határértéknek.

Szálló por (PM10 )

A terhelési szint (48 µg/m3) csak egy napon, nov.11.-én volt az egészségügyi határérték közelében. A legkisebb szennyezettséget (33 µg/m3) nov. 14.-én regisztráltuk. Az 1 órás koncentrációk a nap folyamán viszonylag tág határok (30-40 µg/m3) között változtak.

A napi szennyezettség tendenciája sem volt azonos a hét folyamán; nov.13.-án egyenletesen csökkent, míg nov. 10-én fokozatosan emelkedett a környezeti levegő szálló por terhelése. Majdnem minden nap - általában 1100 és 1700 körül -kiugró koncentrációkat mértünk. A legmagasabb 1 órás koncentrációt (119 µg/m3) nov. 11-én délután 1700-1800 között regisztráltuk.

6.2. Szakaszos mérések

A szálló por (PM10) és a NO2 szennyezettség szakaszos vizsgálatait elsősorban a mérések területi kiterjesztése indokolta. A PM10 mérésekre ezenkívül a környezeti levegő Ni szennyezettségének meghatározása és a hosszabb idejű ellenőrzés lehetősége miatt is szükség volt.

Az ülepedő por terhelés vizsgálata minden esetben szakaszos mérési módszerrel történik.

Az aktuális napi, illetve havi átlagszennyezettséget reprezentáló mérési eredményeket az alábbi táblázatok tartalmazzák, és az alábbi ábrák mutatják.

Nitrogén-dioxid

A vizsgálatok idején a környezeti levegő nitrogén-dioxid szennyezettsége nem volt számottevő. Az átlagos szennyezettségi szint 12-18 µg/m3 tartományban volt.

A legmagasabb koncentrációt (34 µg/m3) nov. 13.-án a 15. mérőponton mértük. E komponens vonatkozásában nov.15.-én volt a legtisztább (4 -7 µg/m3) a levegő.

Az egyes mérőpontok szennyezettsége között csak igen kis különbség volt; a 13.mérőpont környezet volt a legtisztább és a 15.mérőponton regisztráltuk a nagyobb terhelést.

A különböző helyszíneken mért koncentrációk a hét folyamán azonos módon változtak.

A mérési eredményeket összevetettük az analizátor által időarányosan szolgáltatott adatokkal. Megállapítottuk, hogy az eltérő módszerekkel történt párhuzamos vizsgálatok eredményei közötti különbség a módszerek különbözőségéből adódott és átlagban az elfogadhatósági tartományon (+-10%) szintjén volt.

Szálló por (PM10)

A 11. és 12. mérőponton végzett egy havi program eredményei azt mutatták, hogy a vizsgálatok első 6 napján a légszennyezettség mindkét helyszínen nagyobb volt a megengedettnél. A napi átlagkoncentráció ezt követően csak egyes napokon érte el (nov.2.,4. – 11.mp.), illetve lépte túl (nov.5.,12.-mindkét mp.) az egészségügyi határértéket.

A határérték túllépés gyakorisága a 33% (11. mérőpont) és 27% (12. mérőpont), míg annak mértéke 50-117 µg/m3 (11. mérőpont) és 55-94 µg/m3 (12. mérőpont) volt. Az eredmények szerint a 12. mérőponthoz képest a 11.mérőpont környezetét valamivel nagyobb expozíció érte, bár a különbség csak egy-egy napon volt szignifikáns.

A szennyezettség a vizsgált időszak kezdetétől csökkenő tendenciát mutatott. A csökkenés az első 2 hétben gyorsabb ütemű volt, mint a hónap második felében. Nov.14. – 25. között a szálló por jelenléte nem okozott levegőminőségi problémát, hiszen minden nap határérték alatti koncentrációkat regisztráltunk. Míg a vizsgálati hónap elején kétszeres határérték túllépést regisztráltunk, addig a mérések végén mért koncentrációk már a megengedett szint 50%-a közelében voltak.

Ülepedő por

A korábbi 10 vizsgálati helyszínen kialakított mérőpontok közül csak 8 helyen született vizsgálati eredmény, mivel a 9. mérőponton idegen beavatkozás miatt a minta értékelhetetlen volt, illetve a 10.mérőponton a mintavevő eszköz eltűnt.

A 8 eredmény (1,4-2,7 g/m2*30nap) a határértékhez (16g/m2*30nap) képest nagyon alacsony környezeti terhelést tükrözött. Az egyes mérőpontok szennyezettsége között szignifikáns különbség nem volt.

A szálló porból (PM10) mért Ni

A két helyszínen kapott eredmények szerint a szálló por felületén adszorbeált Ni jelenléte nem szennyezte a környezeti levegőt, hiszen az esetek 20-37%-ában még az alsó méréshatár szintjét (0,3ng/m3) sem érte el. Az egy hónap alatt kialakult átlagszennyezettség 1,5 ng/m3 (11.mp.) illetve 2,2 ng/m3 (12.mp.) volt. A legmagasabb koncentráció nov. 6. és 8.-án alakult ki, amikor a 12.mérőponton 8,8 µg/m3, a 11.mérőponton 7,6 µg/m3 értéket mértünk.

Az ülepedő porból mért V, Ni és Pb

A vizsgálat komponensek közül csak az ülepedő porból mért ólom mennyiségére vonatkozóan van levegőtisztaság védelmi követelmény. Az előírt határértékhez (7,5 mg/m2*30nap) képest az 5.mérőponton mért terhelés (0,11 mg/m2*30nap) elenyésző.

A V és Ni terhelést a korábbi mérési eredményeink tükrében értékeltük, mely szerint megállapítható, hogy az adott időszakban az ülepedő porból mért fémek koncentrációja nem volt számottevő.

7. összefoglalás

A Százhalombatta területén végzett időszakos levegőhigiénés vizsgálatok eredményeit értékelve összefoglalóan az alábbi megállapításokat tesszük.

A vizsgálat légszennyező anyagok közül csak a szálló por (PM10) esetében fordult elő határérték túllépés. A megengedett szintet meghaladó környezeti terhelést a mérési időszak első harmadában regisztráltuk.

A szálló porból egy hónapig mért Ni koncentrációk időszakos átlagértéke 2 ng/m3 volt, ami igen alacsony szintnek tekinthető.

A szennyezettség értékelésére az egészségügyi határérték tükrében a jelen mérési program kereti között nem volt lehetőség.

A TESCO áruház melletti terület nitrogén-dioxid szennyezettsége valamivel kisebb volt, mint a városi főútvonal környezetének expozíciója. Figyelemre méltó volt a szálló por (PM10) szennyezettség napközbeni dinamikus, és időnként kiugró változása, továbbá az egy napon tapasztalt határérték közeli terhelés.

8. JAVASLATOK

Az időszakosan tapasztalt határérték túllépés miatt szükségesnek tartjuk a szálló por (PM10) szennyezettség területi változásának hosszabb időtartamú nyomon követését.

Tekintettel a szálló por 2,5 µm-nál kisebb szemcseméretű frakció környezet-egészségügyi szempontból nagyobb jelentőségére, javasoljuk a PM2,5 koncentráció idő-és térbeli változásának ellenőrzését.

A levegőminőség határértékkel összefüggésben történő értékelés céljából javasoljuk a szálló orból (PM10) mért éves Ni szennyezettség mérését.

Javasoljuk a környezeti levegő minőségének ismételt ellenőrzését a TESCO áruház környezetében, a megváltozott közlekedési emisszió okozta expozíció megállapítása céljából.

2005. január 18.

Dr.Szabó Zoltán Vaskövi Béláné dr.
főosztályvezető osztályvezető - témafelelős

Mellékletek: 1, 2, 3, 4